Az anatómia és élettan története, terminológia & Homeosztázis
A modern korig az anatómia & élettan nem létezett “tudományként” —
az orvostudomány története az anatómia & élettan történetét tükrözi.
Kora (előtörténet): “Sámánok” voltak azok a személyek, akik ismeretekkel
rendelkeztek a testfunkciókról, a gyógynövények használatáról stb.
A “gyógyítók” hagyományosan három szükséges tulajdonsággal rendelkeztek:
1. Tudás
2. tekintély
3. kapcsolat a természetfelettivel
Babilon
Az orvoslás mint szakma első feljegyzett bizonyítéka.
Hammurabi törvénykönyve az orvoslással és a műhibákkal kapcsolatos szabályokat tartalmazott.
“Ha az orvos műtőkéssel nagy metszést ejt és
meggyógyítja, vagy ha műtőkéssel
daganatot nyit (a szem felett) és megmenti a szemet, tíz sékelt kapjon
pénzben.
Ha a beteg szabad ember, öt sékelt kap.
Ha valakinek a rabszolgája, a gazdája adjon az
orvosnak két sékelt.
Ha az orvos nagy metszést ejt a műtőkéssel,
és megöli,
vagy daganatot nyit fel a műtőkéssel, és kivágja a szemét,
levágják a kezét.
Ha egy orvos nagy metszést ejt egy szabad ember rabszolgáján,
és megöli, a rabszolgát egy másik rabszolgával helyettesítse.
Ha műtéti késsel daganatot nyitott fel, és
szemét kivágta, fizesse meg az értékének felét.
Ha az orvos meggyógyítja egy
ember törött csontját vagy beteg lágyrészét, a beteg fizessen az orvosnak öt sékelt pénzben.
Ha szabad ember volt, fizessen három sékelt. Ha
rabszolga volt, a tulajdonosa fizessen az orvosnak két sékelt. “
Gyógynövények/drogok széleskörű használata, pl. ópium.
A sörről azt hitték, hogy jót tesz a szívnek és a májnak.
Az ókori Egyiptomban: Magas fokú orvosi tudás, amit
számos orvosi papirusz bizonyít.
A körülmetélés: A körülmetélés legkorábbi említése: a fiúk átmenetének rítusa.
Ókori görögök
A 4 testnedv vagy “nedv” egyensúlya. Vér (a szívből, szangvinikus), epe
(a májból; koler), fekete epe (a lépből; melankolikus) és flegma (az
agyból; flegmatikus). Összefüggés a négy évszakkal és a négy elemmel.
Hippokratész — “Az orvostudomány atyja”. Született i. e. 460-ban.
A betegségek természetes okait hangsúlyozta, nem pedig az istenek rosszallását.
Megfigyelő orvoslás, amely a betegre és a beteg
környezetére összpontosított, azaz “holisztikus” volt.
Hippokratész orvosai a beteg testének és
testtermékeinek (verejték, vizelet, fülzsír, széklet stb.) részletes megfigyelését hangsúlyozták.
“Hippokratészi eskü” & idealizálta az orvosokat.
Aszklépiosz-kultusz, Kadeceusz eredete
Aristotelész — adatgyűjtés, embriológiai megfigyelések. “Az állatok története
Az állatok története”, “Az érzékekről és az érzékelhetőről” és “Az állatok részei” a legkorábbi írások közé tartoznak, amelyeket az anatómiának, a fiziológiának és az általános biológiának szenteltek.
Aristotelész úgy vélte, hogy a szív az értelem székhelye. (Hérofilosz és Platón
úgy gondolta, hogy az agy).
Ptolemaiosz múzeumot alapított az egyiptomi Alexandriában. A boncolást rövid ideig engedélyezték
.
Kínai orvoslás
A kínai orvoslás a görög-hippokratikus hagyományhoz hasonlóan az egyensúlyt hangsúlyozta
(taoista filozófia) és elsősorban nem invazív volt (pulzusleolvasás, megfigyelés, a beteg kikérdezése).
Az egészség akkor marad fenn, ha egyensúly van a “jin” (a női vagy az
árnyékos aspektus, a föld, a sötétség, a hold és a passzivitás) és a “jang” (a férfi, a fény, a nap, az ég, az aktív elv a természetben) között. A hagyományos kínai orvoslásban öt “elem” van: fa, tűz, föld, fém és víz — a víz és a fém a jinhez, a fa és a tűz a janghoz kapcsolódik, míg a föld a jinhez és a janghoz is tartozik, mert mindkettőt segíti.
Római kor
Galen — Kr. u. II. század. “Az anatómia atyja”. Megfigyelő &
kísérletező &. Gladiátorok sebésze Pergamonban (Törökország). Rómába költözött, és végül Marcus Aurelius császár orvosa lett. Úttörő kísérleteket végzett a keringés, a légzés, a vizeletképzés és az
idegrendszer terén. Hangsúlyozta az anatómiai pontosságot, de gyakran
téves következtetésekre jutott a pontos megfigyelések alapján. Galénosz művei: A természetes képességekről. Galénosz számos írása elveszett. Galénest az egyház mintegy 1500 éven át dogmának tekintette.
A “kórház” — a korai keresztények által a
szegények szolgálatára létrehozott hospice-okból. (Hasonló hospice-okat hoztak létre buddhisták Indiában és Srí Lankán).
Középkor
A “népi gyógyászat” volt az uralkodó. A görög és római tanítások elvesztek.
Néhány nevezetes női alak: Metrodora, Trotula és Bingeni Hildegard.
Metrodora és Hildegard is összeállította a betegségek és
gyógymódok katalógusát.
Hildegard orvosi és misztikus írásai gyakran átfedték egymást.
Az anatómia és a fiziológia terén kevés európai előrelépés történt. Az egyház 1235-ig megtiltotta
az ember boncolását. Galénest dogmának tekintették, és azokat, akik megkérdőjelezték Galénes írásait, rossz szemmel nézték, esetenként máglyán égették el.
Az iszlám
arab muszlimok és az arab zsidók (pl. a rabbi
Mózes Maimonidész vagy Moshe ben Maimon higiéniai értekezése) azonban jól kidolgozott orvosi gyakorlatokkal rendelkeztek, amelyek közül sokat a görög és római tanításokból adaptáltak. Az első “orvosi iskola” Európában a 9. században számos mohamedán és zsidó orvosból állt. Arábia számos görög és római szöveget megőrzött, és ezeket a szövegeket újra bevitte Európába. Rhazes (Al-Razi) és Avicenna (lbn-Sina) az iszlám orvostudomány kulcsfigurái voltak.
Ebben az időben számos ázsiai és újvilági indiai kultúra fejlettebb
orvosi ismeretekkel rendelkezett, mint az európaiak. Az ázsiai indiánok felismerték a cukorbetegséget, és tudták, hogy az étrend befolyásolhatja azt; korai beszámolók a “védőoltásról” (valójában varioláció).
Újvilági orvoslás Kolumbusz előtt
Az újvilági indiánok közvetve megismertették az európaiakkal a kurarét, a kinint, az ipecakot és a skorbut
kezelését.
Az aztékok részletes ismeretekkel rendelkeztek az anatómiáról, különösen a szívről, az
emberáldozatokból.
Renaissance:
A boncolások gyakoribbá válása, ahogy az egyház befolyása a tudományra gyengült.
DaVinci: “A tudomány a megfigyelés, nem a tekintély által jön”. Összeolvadt a művészet és az
anatómia.
Andreas Vesalius: De Humani Corporis Fabrica című művét 1543-ban adta ki, amikor
28 éves volt.
Pontos anatómiai
megfigyelései miatt “a modern anatómia atyjának” nevezik. Megkérdőjelezte a galenikus tanításokat.
17. és 18. század:
William Harvey 1628-ban “A szív és a vér mozgásáról az állatokban” című művében leírta a vér keringését (kihívás a keringésről szóló galenusi
beszámolóval szemben). Leírta a vér áramlását egy körforgásban.
Anton van Leeuwenhoek — mikroszkópot használt, megfigyelte a “sejteket” és
az “állati sejteket”. Először számolt be spermiumokról, vérsejtekről és az izomban lévő barázdákról.
Descartes — filozófus/tudós. Szétválasztotta az elmét és a testet. A testi
funkciókat mechanisztikus elemzésnek tulajdonította. Az önkéntelen reflex korai modellje.
A tobozmirigyet tartotta a lélek helyének, vagy anatómiai kapcsolódási pontnak
a testben lévő “szellemek” között. Alapvetően hidraulikus szemlélete volt a testről
— az idegek üreges csövek voltak, amelyek a szellemeket vezették — a szellemek felfújták
az izmokat.
Jenner — a tehénhimlőből kifejlesztett himlőoltás. Végül
az oltás kiszorította a “variolációt” (a himlős sebekből származó kivonatok felhasználása az oltáshoz), amelyet Európában és Ázsiában évszázadokig alkalmaztak. Lady Montagu beszámolt a varioláció (amelyet gyakran tévesen oltásnak neveztek) törökországi alkalmazásáról, de a gyakorlat soha nem terjedt el az angol felsőbb osztályok körében.
A görög humorális elmélet hatására a középkortól egészen a 19. századig széles körben gyakorolták a vérképzést
Európában és Amerikában.
19. század:
A tudományos módszer fejlődése az anatómiában, fiziológiában és az orvostudományban.
A sejtelmélet megfogalmazása — A sejtek mint az élet alapegysége (szerkezeti és funkcionális uints) és “minden sejt
a már létező sejtekből származik”. (kivéve az első sejtet). Spontán keletkezés
megcáfolva
A betegségek csíraelmélete. Fejlődés a mikroszkópiában, festési technikákban.
Pasteur: hozzájárult a “betegség csíraelméletéhez”.
Galvani és Volta — az izom- és idegműködés elektromos természete.
Darwin — az összehasonlító anatómia az evolúciós folyamatok tükörképe
és nem Isten különálló alkotása.
A sebészet fejlődése; az aszeptikus sebészet és az érzéstelenítés elterjedése.
20. század
A mendeli genetika újrafelfedezése.
A kromoszómák szerepe az öröklésben.
Az inzulin felfedezése
Az elektronmikroszkóp lehetővé tette az anatómiai struktúrák finom meghatározását, pl.
izomrostok, szinapszisok.
A fehérje- és DNS-szerkezetek tisztázása.
A biokémiai és molekuláris technikák elterjedése.
A sejtbiológia, a molekuláris biológia, a fejlődésbiológia (embriológia) stb. mind
hozzáadódik a modern anatómia és élettan tanulmányozásához.
A képalkotó technológia — Röntgen, CT, MRI stb.
Mi is az élet?
Fiziológiai definíció — A sejt vagy a szervezet rendelkezik:
1) Reaktivitás vagy ingerlékenység: a környezeti változásokra való reagálás képessége.
2) Mozgás vagy kontraktilitás
3) Anyagcsere — magában foglalja a légzést, emésztést, felszívódást, keringést,
szintézist, kiválasztást és kiválasztást.
4) Növekedés
5) Szaporodás
A vírusokat gyakran “nem élőnek” tekintik, mivel szaporodásuk csak sejtekkel történhet, de fehérjéből állnak, és rendelkeznek DNS-sel vagy RNS-szel.