A csíkos hiénát azóta sem láttak farkasfalkával.
A ragadozók okos, rugalmas állatok
Eligulashvili remélte, hogy több példát láthat erre a szokatlan barátságra, ezért várt a csapat ilyen sokáig az eredmények közzétételével. “De soha többé nem látott ilyesmit” – mondja Dinets. “Még egy másik csíkos hiénát sem látott. A vadonban nagyon nehéz őket látni.”
A kérdés az, hogy a farkasok miért tűrnének meg egy hiénát a soraik között?
A szerzők szerint ez azért lehet, mert mindkét csoport a világ ilyen barátságtalan, száraz részén él. A térségben évente mindössze 29 mm eső esik.
A szerzők szerint ezek a szélsőséges körülmények vezethették össze a két fajt, hogy létrehozzák ezt a valószínűtlen szövetséget.
A farkasok jobbak a nagy prédák felkutatásában, míg a hiénáknak jobb a szaglásuk. Emellett az eldobott szemétbe, például konzervdobozokba is be tudnak férkőzni, és rendkívül jók a dögevésben és a nagy csontok széttépésében.
Még nem világos, hogy a hiéna mennyi időt töltött a farkasokkal, vagy hogy hányszor fordult elő hasonló viselkedés korábban vagy azóta.
Azt azonban megmutatja, hogy “a ragadozók okos, rugalmas állatok” – mondja Dinets. Ez a megfigyelés azt mutatja, hogy bizonyosan nem “ragaszkodnak a biológia tankönyvek által előírt szerepekhez”.
Az amerikai Michigan Állami Egyetem hiénaszakértője, Kay Holekamp még soha nem látott vagy hallott ilyesmiről. “Furcsább dolgok is történtek már” – mondja.