Ázsia és Afrika különböző részein minden percben 15 ember hal éhen. Ugyanakkor a fejlett nyugati országokban milliók halnak meg az elhízás okozta egészségi állapotokban. A megrövidült élettartam két szélsőséges oka, mégis mindkettő egyformán elterjedt a világ népességében. Megdöbbentő belegondolni, hogy ezek a szélsőségek napjainkban és korunkban gyakoriak, sajnos ez rávilágít az egyenlőtlen élelmiszer-elosztás igazságtalan globális problémájára. Az egyenlőtlen élelmiszer-elosztás olyan állandóan jelenlévő probléma, amely magyarázatot adhat mind a szegénységre, mind az elhízásra. Ha megoldást találnánk; a modern társadalom számos gazdasági és egészségügyi problémája megoldódna.
A vagyon egyenlőtlen elosztása
Az egyenlőtlen élelmiszer-elosztás először is a vagyon egyenlőtlen elosztásához köthető a világ népessége között.
A vagyon egyenlőtlen elosztása olyan helyzet, amikor a rendelkezésre álló erőforrások nem egyenletesen oszlanak el a lakosság között. Globális szinten ez egy nemzet gazdasági hatalmával, valamint az energia- és gyakran az élelmiszerekkel kapcsolatos erőforrások fogyasztásával függ össze. Bizonyos nemzeteket erősebbnek (9 ) tartanak másoknál, általában gazdasági hatalmuk alapján. Nemzeti szinten az egyenlőtlen elosztás inkább a kisebb embercsoportok közötti jövedelemmel és fogyasztással függ össze. Még egy országon belül is nagy különbségek lehetnek az ott élő emberek között.
Az egyenlőtlen vagyonelosztás története
A vagyon egyenlőtlen elosztása olyan probléma, amely évezredek óta foglalkoztatja a világ népességét. Majdnem ugyanilyen régóta létezik a történelemben az egyenlőtlen vagyoni egyensúly valamilyen formája. Az ókori egyiptomi fáraóktól és rabszolgáiktól kezdve a mai kapitalistákig, akik a kevésbé szerencsések veszteségein keresnek, szinte mindig volt olyan eset, hogy a gazdagok a szegényeken élősködtek.
Nehéz visszavezetni, hogy mikor vált ennyire kiegyensúlyozatlanná a javak elosztása. Könnyebb azonban látni, hogy bizonyos világeseményeket hogyan súlyosbított az embercsoportok közötti nagy különbség. Apró példa erre a nagy gazdasági világválság; elterjedt nézet, hogy a nagy gazdasági világválságot eredetileg a leggazdagabb amerikaiak közötti egyenlőtlen vagyonelosztás indította el, miközben a legszegényebbek a munkahelyekért és az élelemért küzdöttek. A “A gazdagok gazdagabbak lesznek, míg a szegények szegényebbek” mondás gyakori szlogen volt azokban az időkben, és bizonyos mértékig még ma is aktuális lehet.
A jelenlegi vagyonelosztás
A jelenlegi vagyonelosztás a világ népességei között közel sem olyan egyenlő, mint amilyennek lennie kellene. Az első világnak tekintett országok, mint Észak-Amerika, Ausztrália, Svájc és Japán, általában a világ erőforrásainak nagy részét fogyasztják. “A világ népességének húsz százaléka a rendelkezésre álló erőforrások 80%-át fogyasztja el, míg a fennmaradó 80% a rendelkezésre álló erőforrásoknak csak 20%-át” – ez egy gyakori szemléltetése a vagyon egyenlőtlen elosztásának.
A riasztó statisztikák szerint a világ 100 leggazdagabb embere jövedelmének egynegyedét lehetne újraosztani, hogy egy évre megoldódjon a mélyszegénység. A világ néhány leggazdagabb országának képtelensége bizonyos erőforrások megosztására még nagyobb veszteséget okoz egyes országoknak. Az erőforrások bizonyos mértékű megosztása ellenére a világ néhány leggazdagabb országa még mindig hihetetlen összegeket nyer azoktól, akik a legnagyobb hátrányban vannak.
YouTube videó
A fenti videó bemutatja, hogy mennyire egyenlőtlenül oszlik el a pénz a világ népessége között, és a pénz igazságtalan áramlását is bemutatja.
A vagyon egyenlőtlen eloszlása gyakran összetett kérdés, amely számos tényezőre vezethető vissza. Az elosztási probléma egyik fő tényezője az átlagjövedelmek közötti egyre növekvő különbség.
A probléma természetesen országonként változik, azonban a probléma világszerte általános tendenciává válik. A jól fizető munkahelyek iránti megnövekedett kereslet bizonyos országokban megnövekedett béreket és alacsonyabb adókat eredményezett az emberek e csoportja számára. Míg az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők kevesebbet kapnak, mivel a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek. Ez kezdi megterhelni az általános lakosságot, és tovább növeli a szakadékot a különböző társadalmi-gazdasági csoportok között.
A legnagyobb csapda ebben a rejtélyben az a pénzösszeg, amelyet az oktatás megszerzéséhez szükséges képzettség megszerzése igényel, hogy elég magasan képzettek legyenek ezekhez a jól fizető állásokhoz. Ausztráliában az egyetemi tandíjak emelkedni fognak, ami korlátozza azon hallgatók számát, akik ténylegesen meg tudják majd engedni maguknak a felsőoktatásban való részvételt. Ez olyan ördögi kört alkot, amelyből szinte lehetetlen kitörni; akik már gazdagok, még gazdagabbak lesznek, akik pedig szegények, még szegényebbek.
1.1. táblázat A felsőoktatás magasabb jövedelmet eredményez (az átlagos éves jövedelem 100-ra kerekítve)
Amint a táblázat mutatja, azok, akik szakképzettséget szereznek, több mint ötször annyit keresnek, mint egy iskolázatlan egyén. Bár ez érthetőnek tűnhet, a probléma abból adódik, hogy azok, akik el tudják érni ezt a magasabb képzettségi szintet, már gazdag családokból származnak, és azok, akik kevésbé előnyös háttérrel rendelkeznek, nem tudnak belépni.
Egyenlőtlen élelmiszer-elosztás
Az egyenlőtlen élelmiszer-elosztás olyan probléma, amelyre közvetlen hatással van a vagyon egyenlőtlen eloszlása a világ népessége között. Ez az élelmezésbiztonság szempontjából komoly aggodalomra ad okot, mivel milliók nem jutnak megfelelő mennyiségű élelmiszerhez, míg másoknak annyi jut belőle, hogy az elhízás problémává válik; körülbelül 1,02 milliárd ember szenved krónikus éhezéstől, míg más országokban folyamatosan nő az elhízás aránya; Ausztráliában több mint 12 millió ember elhízott vagy túlsúlyos.
Mi sokan úgy vélik, hogy az élelmezésbiztonság olyan kérdés, amellyel még nem kell foglalkoznunk. Az Egészségügyi Világszervezet által 1996-ban tartott világélelmezési csúcstalálkozón azonban az élelmezésbiztonságot a következőképpen határozták meg: “amikor minden ember mindenkor hozzáfér elegendő, biztonságos és tápláló élelmiszerhez az egészséges és aktív élet fenntartásához”, és a fenti statisztikák azt mutatják, hogy a teljes élelmezésbiztonság világa meglehetősen távolinak tűnik.
Hogyan befolyásolja ez az élelmezésbiztonságot?
Az élelmezésbiztonság három pillérre épül: az élelmiszer elérhetőségére, az élelmiszerhez való hozzáférésre és az élelmiszer felhasználására. Amint e három összetevő bármelyikének kiegyensúlyozatlansága bekövetkezik a nemzetek között, élelmiszer-egyenlőtlenség alakul ki. Az élelmezésbiztonság attól függ, hogy az emberek minden csoportja megfelelően táplálkozzon. Sajnos a különböző erőforrások (beleértve az élelmiszert is) egyenlőtlen elosztása miatt csak egyes országok képesek elegendő mennyiséget fogyasztani. Valójában ezek az országok nem csak eleget fogyasztanak, hanem jóval többet is, mint amennyi az erőforrásokból rájuk eső részük. A világ elegendő élelmiszert termel ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, azonban bizonyos káros gazdasági rendszerek miatt bizonyos országok többet tudnak fogyasztani, mivel “erősebbnek” tekintik őket, és a kisebb, hátrányos helyzetű országoknak nagyon kevés esélyük van arra, hogy ugyanannyit nyerjenek.
Lehetséges egy olyan világ, ahol az élelmiszer egyenlően oszlik el?
Az egyenlőtlen élelmiszer-elosztás valódi megoldása a javak elosztásának rendezése.
A mai világot tekintve a legtöbb problémánk a kiegyensúlyozatlan gazdaságból fakad. Ahhoz, hogy változtatni tudjunk az élelmezési bizonytalanságon, meg kell változtatnunk a globális gazdaságok működését. Jelenleg a gyakorlatba átültetett főbb gazdasági döntések közül sokan a rövid távú gazdasági növekedésre összpontosítanak. Ez egy hosszú folyamat, és lehet, hogy útközben zsákutcába jut, azonban megvan benne a potenciál, hogy teljesen megváltoztassa az elosztással kapcsolatos, ma fennálló összes szerencsétlenséget.
YouTube videó
A szegényebb és gazdagabb nemzetek változásai az újraelosztás és az árukínálat tekintetében egyaránt előrelépést eredményezhetnek. A méltányos részesedésről szóló jelentés olyan módszereket javasol, amelyekkel a kormányok változásokat hozhatnak létre gazdaságukban annak érdekében, hogy segítsenek az elosztási dilemma enyhítésében. Ezen túlmenően az emberek elosztásról való gondolkodásmódjának megváltoztatása hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalom hogyan látja, hogyan kezelheti az elosztást.
Számos szervezet és csoport célja, hogy felvilágosítást adjon az embereknek az élelmezésbiztonság egyre sürgetőbb kérdéséről és arról, hogy ez hogyan befolyásolja napjainkban a világ nagy részét.
Két figyelemre méltó csoport:
http://www.humanium.org/en/fundamental-rights/food/crisis-explained/
Humanium: akik célja, hogy elmagyarázzák az élelmiszerválságot és összefüggésbe hozzák az egyenlőtlen elosztással. Információkat nyújtanak egyes országok helyzetéről, valamint linkeket más, a témát tárgyaló tanulmányokhoz és cikkekhez.
http://www.therules.org/en
The Rules: célja, hogy megváltoztassa azt a módot, ahogyan a világ lakossága az elosztási kérdésekkel foglalkozik. Megpróbálnak változtatásra ösztönözni azon alapvető módokon, ahogyan a kormányok a problémákat kezelik. Megpróbálnak normális egyéneket is arra ösztönözni, hogy változtassanak a nagyszabású globális közösségeken.