Elhízás és túlsúly

• 1975 óta az elhízás világszerte csaknem megháromszorozódott.

• 2016-ban több mint 1,9 milliárd 18 éves vagy idősebb felnőtt volt túlsúlyos, közülük több mint 650 millió elhízott.

• 2016-ban a 18 éves vagy idősebb felnőttek 39%-a volt túlsúlyos, 13%-a pedig elhízott.

• A világ népességének többsége olyan országokban él, ahol a túlsúly és az elhízás több életet követel, mint az alulsúlyosság.

• 2016-ban 41 millió öt év alatti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott.

• 2016-ban több mint 340 millió gyermek és serdülő (5-19 éves kor között) volt túlsúlyos vagy elhízott.

• Az elhízás megelőzhető.

Mi a túlsúly és az elhízás?

A túlsúly és az elhízás definíciója szerint a zsír rendellenes vagy túlzott felhalmozódása káros lehet az egészségre.

A testtömegindex (BMI) a testsúly és a testmagasság viszonyának egyszerű mérőszáma, amelyet gyakran használnak a felnőttek túlsúlyának és elhízásának azonosítására. Ezt úgy számítják ki, hogy a személy kilogrammban kifejezett testsúlyát elosztják a méterben kifejezett magasságának négyzetével (kg/m2).

Felnőttek

Felnőttek esetében a WHO a túlsúlyt és az elhízást a következőképpen határozza meg:

• Túlsúly: 25-ös vagy annál nagyobb BMI.
• elhízás: 30-as vagy annál nagyobb BMI.

A BMI a lakosság túlsúlyosságának és elhízásának leghasznosabb mérőszáma, mivel mindkét nemre és minden korú felnőttre azonos. Ezt az értéket azonban közelítő értéknek kell tekinteni, mivel nem biztos, hogy a különböző egyéneknél ugyanannak a körméretnek felel meg.

A gyermekek esetében a túlsúly és az elhízás meghatározásakor figyelembe kell venni az életkort.

Öt év alatti gyermekek

Öt év alatti gyermekek esetében:

• Túlsúlyosnak minősül a WHO gyermeknövekedési standardjaiban meghatározott mediánértéket több mint két standard eltéréssel meghaladó testsúly a magassághoz képest; és
• elhízás a WHO gyermeknövekedési standardjaiban meghatározott mediánértéket több mint három standard eltéréssel meghaladó testsúly a magassághoz képest.

• Diagramok és táblázatok: WHO növekedési standardok 5 év alatti gyermekek számára

5-19 éves gyermekek

Az 5-19 éves gyermekek esetében a túlsúly és az elhízás meghatározása a következő:

• a túlsúly a WHO gyermeknövekedési standardjaiban meghatározott medián értéknél több mint egy standard eltéréssel magasabb BMI, és
• az elhízás a WHO gyermeknövekedési standardjaiban meghatározott medián értéknél több mint két standard eltéréssel magasabb BMI.

• Grafikonok és táblázatok: WHO növekedési normák 5-19 éves gyermekek számára

Túlsúly és elhízás adatai

A következőkben a WHO néhány friss globális becslését mutatjuk be.

• 2016-ban több mint 1,9 milliárd 18 éves és idősebb felnőtt volt túlsúlyos, közülük több mint 650 millió elhízott.
• 2016-ban a 18 éves vagy idősebb felnőttek 39%-a (a férfiak 39%-a és a nők 40%-a) volt túlsúlyos.
• A világ felnőtt lakosságának mintegy 13%-a (a férfiak 11%-a és a nők 15%-a) volt elhízott.
• 1975 és 2016 között az elhízás globális gyakorisága csaknem megháromszorozódott.

2016-ban becslések szerint 41 millió öt év alatti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott. Míg korábban a túlsúlyosságot és az elhízást a magas jövedelmű országok problémájának tekintették, ma már mindkét állapot egyre inkább terjed az alacsony és közepes jövedelmű országokban, különösen a városi környezetben. Afrikában az 5 év alatti túlsúlyos gyermekek száma 2000 óta közel 50%-kal nőtt. 2016-ban az 5 év alatti túlsúlyos vagy elhízott gyermekek mintegy fele Ázsiában élt.

2016-ban több mint 340 millió gyermek és serdülő (5-19 éves kor között) volt túlsúlyos vagy elhízott.

A túlsúly és az elhízás előfordulása a gyermekek és serdülők (5-19 éves kor között) körében drámaian megnőtt, az 1975-ös 4%-ról 2016-ra több mint 18%-ra. Ez a növekedés mindkét nem esetében hasonló volt: 2016-ban a lányok 18%-a és a fiúk 19%-a volt túlsúlyos.

Míg 1975-ben az 5-19 éves gyermekek és serdülők kevesebb mint 1%-a volt elhízott, 2016-ban már 124 millió (a lányok 6%-a és a fiúk 8%-a).

A túlsúly és az elhízás világszerte több halálesettel jár, mint az alulsúlyosság. Összességében több az elhízott, mint az alultáplált ember. Ez minden régióban előfordul, kivéve Afrika szubszaharai részén és Ázsiában.

Mi okozza a túlsúlyt és az elhízást?

A túlsúly és az elhízás alapvető oka az elfogyasztott és a felhasznált kalóriák közötti energiaegyensúly hiánya. Világszerte a következők következtek be:

• a magas kalóriatartalmú, zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásának növekedése; és
• a fizikai aktivitás csökkenése a számos munkaforma egyre inkább ülő jellegűvé válása, az új közlekedési módok és a növekvő urbanizáció miatt.

A táplálkozási és fizikai aktivitási szokások változása gyakran a fejlődéssel és a támogató politikák hiányával összefüggő környezeti és társadalmi változások következménye, például az egészségügy, a mezőgazdaság, a közlekedés, a várostervezés, a környezetvédelem, az élelmiszer-feldolgozás, -forgalmazás és -marketing, valamint az oktatás területén.

Melyek a túlsúly és az elhízás általános egészségügyi következményei?

A megemelkedett BMI a nem fertőző betegségek egyik fő kockázati tényezője:

• szív- és érrendszeri betegségek (elsősorban szívbetegségek és stroke), amelyek 2012-ben a vezető halálozási okok voltak;
• diabétesz;
• mozgásszervi rendellenességek (különösen az osteoarthritis, egy nagyon rokkant degeneratív ízületi betegség); és
• egyes rákos megbetegedések (endometrium, emlő, petefészek, prosztata, máj, epehólyag, vese és vastagbél).

A BMI növekedésével nő ezeknek a nem fertőző betegségeknek a kockázata.

A gyermekkori elhízás a felnőttkori elhízás, korai halálozás és fogyatékosság nagyobb valószínűségével jár együtt. E megnövekedett jövőbeli kockázatok mellett azonban az elhízott gyermekek légzési nehézségektől, a törések és a magas vérnyomás fokozott kockázatától szenvednek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek korai jeleit, inzulinrezisztenciát és pszichológiai hatásokat mutatnak.

Kettős betegségteherrel szembesülnek

Sok alacsony és közepes jövedelmű ország jelenleg a betegségek “kettős terhével” szembesül.

• Míg ezek az országok továbbra is küzdenek a fertőző betegségek és az alultápláltság problémáival, a nem fertőző betegségek kockázati tényezőinek – például az elhízás és a túlsúly – gyors növekedését tapasztalják, különösen a városi környezetben.
• Nem ritka, hogy az alultápláltság és az elhízás egyazon országban, közösségben és háztartásban egyszerre fordul elő.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a szülés előtti, a csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozás nagyobb valószínűséggel nem megfelelő. Ugyanakkor a gyermekek magas kalóriatartalmú, zsírban, cukorban és sóban gazdag, mikrotápanyagokban szegény élelmiszereknek vannak kitéve, amelyek gyakran kevesebbe kerülnek, de gyengébb minőségű tápanyagokat is tartalmaznak. Ezek a táplálkozási szokások az alacsonyabb szintű fizikai aktivitással párosulva a gyermekkori elhízás drámai növekedését eredményezik, miközben az alultápláltság problémái továbbra is megoldatlanok.

Hogyan csökkenthető a túlsúly és az elhízás?

A túlsúly és az elhízás, valamint a kapcsolódó nem fertőző betegségek nagyrészt megelőzhetők. A környezet és a közösségek támogatása elengedhetetlen az emberek választásának befolyásolásához, hogy a legegyszerűbb (legkönnyebben hozzáférhető, elérhető és megfizethető) választás legyen a legegészségesebb választás az élelmiszerek és a rendszeres testmozgás szempontjából, és így megelőzhető legyen a túlsúly és az elhízás.

Egyéni szinten az emberek választhatják, hogy:

• korlátozzák az összes zsírból és cukorból származó energiabevitelt;
• növeljék a gyümölcsök és zöldségek, valamint a hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék és diófélék fogyasztását; és
• egyszeri testmozgás (fiataloknál napi 60 perc, felnőtteknél heti 150 perc).

Az egyéni felelősség csak akkor lehet teljes mértékben hatékony, ha az emberek hozzáférnek az egészséges életmódhoz. Ezért társadalmi szinten fontos segíteni az embereket abban, hogy kövessék a fenti ajánlásokat, olyan bizonyítékokon alapuló és népességalapú politikák fenntartható végrehajtása révén, amelyek elérhetővé, megfizethetővé és könnyen hozzáférhetővé teszik a rendszeres testmozgást és az egészségesebb táplálkozást mindenki, különösen a legszegényebbek számára. Ilyen politika például a cukros italok megadóztatása.

Az élelmiszeripar a következő módokon játszhat fontos szerepet az egészséges táplálkozás előmozdításában:

• a feldolgozott élelmiszerek zsír-, cukor- és sótartalmának csökkentése;
• annak biztosítása, hogy az egészséges és tápláló lehetőségek minden fogyasztó számára elérhetőek és megfizethetők legyenek;
• a magas cukor-, só- és zsírtartalmú élelmiszerek forgalmazásának korlátozása, különösen a gyermekeknek és serdülőknek szánt élelmiszerek esetében; és
• az egészséges élelmiszerek elérhetőségének biztosítása és a rendszeres testmozgás támogatása a munkahelyen.

WHO válasz

A WHO 2004-ben az Egészségügyi Világközgyűlés által elfogadott “A WHO étrenddel, testmozgással és egészséggel kapcsolatos globális stratégiája” felvázolja az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás támogatásához szükséges intézkedéseket. A stratégia felszólítja az összes érdekelt felet, hogy globális, regionális és helyi szinten tegyenek lépéseket a lakosság táplálkozási és fizikai aktivitási szokásainak javítása érdekében.

A nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, 2011. szeptemberi ENSZ Közgyűlés magas szintű ülésének politikai nyilatkozata elismeri az egészségtelen táplálkozás és a fizikai inaktivitás csökkentésének alapvető fontosságát. A nyilatkozat kötelezettséget vállal arra, hogy előmozdítja a “WHO étrendre, testmozgásra és egészségre vonatkozó globális stratégiájának” végrehajtását, többek között adott esetben az egészséges táplálkozást és a testmozgás fokozását célzó politikák és intézkedések bevezetésével a teljes lakosság számára.

A WHO kidolgozta a nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó globális cselekvési tervet (2013-2020) is, amelynek célja, hogy teljesítse az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló politikai nyilatkozatában foglalt kötelezettségeket, amelyet az állam- és kormányfők 2011 szeptemberében fogadtak el. A globális cselekvési terv hozzájárul a 2025-ig elérendő, a nem fertőző betegségek elleni kilenc globális célkitűzés megvalósításához, beleértve a nem fertőző betegségek miatti idő előtti halálozás 25 százalékos relatív csökkenését 2025-ig, valamint a globális elhízás növekedésének megállítását a 2010-es arányokhoz hasonlóan.

Az Egészségügyi Világközgyűlés üdvözölte a gyermekkori elhízás megszüntetésével foglalkozó bizottság jelentését (2016) és annak hat ajánlását az elhízást okozó környezetre és az életpálya kritikus szakaszaira való reagálásra, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem módjára. Az Egészségügyi Világközgyűlés 2017-ben üdvözölte a végrehajtási tervet, amely az országok számára útmutatást nyújt a Bizottság ajánlásainak végrehajtásához.