A labirintushal olyan hal, amely egy különleges szervvel, az úgynevezett labirintussal rendelkezik, amely lehetővé teszi a hal számára, hogy a víz felszínéről levegőt lélegezzen. Várjunk csak, a halak a vízben élnek, akkor miért lenne szüksége egy halnak egy szervre, hogy levegőt lélegezzen? A válasz az élőhelyben rejlik. Egyes halak olyan helyeken élnek, ahol a víznek nagyon alacsony az oxigéntartalma, vagy azzá válhat. Az ilyen élőhelyeken élő halak számára a labirintus szerve jelenti a különbséget a túlélés és a halál között.
Labirintus szerv
Meglehetősen gyakori, hogy egy labirintus hal felemelkedik az akvárium tetejére, és levegőt szív a víz felszínéről. A levegőt a labirintus szervébe kényszerítik, hogy az oxigén felszívódhasson.
A labirintuson belül az üregek sok kis labirintusszerű, vékony csontos lemezekből, úgynevezett lamellákból álló rekeszekből állnak. A lamellákat rendkívül vékony hártyák borítják, olyan vékonyak, hogy az oxigén átjuthat rajtuk. A membránokon belül a vér felszívja az oxigént, és az egész testbe szállítja.
Ha egy labirintushal kevés vízben, vagy akár víz nélkül találja magát, egy ideig életben maradhat, amíg nedves marad. Szorult helyzetben egyes labirintushalak képesek átkúszni a szárazföldön egy másik víztömegbe. Az egyik labirintushal, a mászó sügér, még fára is képes felmászni.
Egy érdekes tulajdonsága ennek a szervnek, hogy a halak nem teljesen működőképes labirintusszervvel születnek. Ehelyett a labirintus szerve fokozatosan fejlődik ki, ahogy a hal érik. Végül a labirintus kellőképpen kifejlődik ahhoz, hogy a rendeltetését szolgálja.
Érdekes módon, miután teljesen kifejlődött, a legtöbb labirintushalnak szüksége van arra, hogy az oxigén egy részét a labirintusszervéből nyerje. Ez annak köszönhető, hogy sok fajnak nincs elegendő kopoltyúfunkciója ahhoz, hogy teljes mértékben kielégítse oxigénszükségletét. Ehelyett az oxigénbevitelüket a labirintus segítségével kell kiegészíteniük. Egyes labirintushal-fajokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ha nem jutnak a felszínre, hogy levegőt szívjanak, elpusztulnak.
Buborékfészek
Sok labirintushal buborékfészek-építő is. A fajok hímjei buborékokat fújnak, amelyek összetapadva fészket alkotnak a víz felszínén. A fészek mérete és vastagsága halanként változik, a fészket építő hím preferenciái alapján. Bár a fészek célja az ívás, nem ritka, hogy a hím akkor is bonyolult fészket épít, ha nincs nőstény az akváriumban.
Az élőhely változása, egy másik hal hozzáadása vagy a légnyomás változása mind lehetséges kiváltója a fészeképítő viselkedésnek. Ha egy magányos hím buborékfészket épít, az általában annak a jele, hogy jól érzi magát az élőhelyén, ezért ne aggódj, ha a Bettád fészket épít. Ez annak a jele, hogy jól érzi magát az otthonában.
A buborékfészek-építő fajoknál a hím az, aki a tojások lerakása után őrzi a fészket. Ő védi és gondozza a kicsinyeket is, amikor azok felnőnek. A túl messzire tévedt ivadékokat gyorsan visszaszedi, és visszaköpködi őket a fészek biztonságába.
A gyorsan mozgó víz megnehezíti a buborékfészek építését és fenntartását. Emiatt a legtöbb labirintushal az alacsony áramlást kedveli. Emellett a meleg, enyhén savas és lágy vizet kedvelik.
Labirintushal-fajok
A labirintushalaknak több mint hat tucat faja létezik, amelyek az Anabantoidei nevű családba tartoznak. A labirintushal-fajok oroszlánrészét a béták és a gurámik teszik ki. A labirintushalak Afrikában és Délkelet-Ázsiában őshonosak, és olyan területeken élnek, ahol a magas hőmérséklet és az alacsony vízmélység miatt a víz oxigéntelítettsége alacsony.
A labirintushalak népszerű, állatkereskedésekben kapható fajai a következők:
- Betta (Betta splendens)
- Kék gurámi (Trichogaster trichopterus)
- Csokoládé gurámi (Sphaerichthys osphormenoides)
- Mézgurámi (Trichopsis vittata)
- Törpegurámi (Colisa lalia)
- Nagy gurámi (Osphronemus goramy)
- Mézgurámi (Trichogaster chuna)
- Csókos gurámi (Helostoma temminckii)
- Holdfénygurámi (Trichogaster microlepis)
- Paradicsomhal (Macropodus opercularis)
- Gyöngyös gurámi. (Trichogaster leery)
- Púderkék gurámi
- Kígyóbőr gurámi (Trichopodus pectoralis)
- Pezsgő gurámi (Trichopsis pumila)
- Hármas gurámifoltos gurámi (Trichogaster trichopterus)