A nőstény kutyák és nők hólyagnyakának körkörösen elrendezett szfinkterikus izomzatát szövettanilag vizsgálták. A hólyagnyak anatómiájának 3D rekonstrukciói javítják az alsó húgyúti izomzat építési elveinek megértését, és segítenek a két faj összehasonlításában. Saját vizsgálataink 12 felnőtt nőstény kutya és 15 nőstény ember boncolási preparátumán alapulnak. Vizsgálatunk különlegessége az alsó húgyutak és a környező szervek valamennyi szervének kiterjedt en bloc preparálása volt. A szervblokkokat teljes sorozatmetszetekben dolgoztuk fel a húgyhólyag kivezetésétől a bulbus vestibuliig. Az eltérő részletes felépítés ellenére mindkét fajban a húgycső harántcsíkolt záróizomzata önálló morfológiai egységet alkot. A medencefenéki izmok nem folytatódnak a húgycsőbe. Emberben a húgycső záróizma egy sima izmos részből (m. sphincter urethrae glaber) és egy harántcsíkolt részből (m. sphincter urethrae transversostriatus) áll. A nőstény kutyában a harántcsíkolt izomrostok kizárólag a középső harmadban veszik körül a húgycsövet. A húgycső disztális harmadában a húgycsövet és a hüvelyt veszi körül. A szuka kutyában a detrusor lamellái közvetlenül a húgycsőbe folytatódnak. A húgycső cranialis és középső harmadában a simaizomsejtkötegek a detrusor középső körkörös rétegéből kiinduló, homogén, kompakt záróizmot alkotnak. Ily módon kutyában nem létezik a nők m. sphincter vesicae-jének megfelelő valódi hólyagnyaki záróizom. A m. sphincter urethrae simaizomzatú részének megfelelően a nőknél erre az izomzatra a m. sphincter urethrae glaber kifejezés javasolt. A felszínes hasonlóság ellenére ez a vizsgálat a körkörös záróizom-összetevők jelentős különbségét mutatta ki a nőstény kutya és a nő között, ami arra utal, hogy a kutyákon végzett, a vizeletkontinenciával kapcsolatos funkcionális vizsgálatok nem vonatkoztathatók korlátlanul az emberre.