Más néven is ismert: Mandarin, mandarin kínai, 普通话 (Pǔtōnghuà), 国语 (Guóyǔ) és 华语 (Huáyǔ).
A “standard kínai” kifejezés politikailag semleges kifejezés a szárazföldi Kína, Tajvan és Szingapúr közös nyelvére. Angolul általában “mandarin” vagy “mandarin kínai”, szárazföldi Kínában 普通话 (Pǔtōnghuà), Tajvanon 国语 (Guóyǔ), Szingapúrban 华语 (Huáyǔ) néven említik. A szabvány 1932-re nyúlik vissza (a kommunista szárazföldi Kína előtti időkre), és mind a szárazföldi Kína, mind Tajvan elfogadta.
A Wikipédia mandarin kínai szócikkében azt írja:
Hivatalos szempontból a KNK és a ROC kormánya fenntartja a szabvány saját formáját különböző nevek alatt. Technikailag mind a Pǔtōnghuà, mind a Guóyǔ a pekingi akcentusra alapozza fonológiáját, bár a Pǔtōnghuà más forrásokból is átvesz néhány elemet. A két területen készült szótárak összehasonlítása azt fogja mutatni, hogy kevés lényeges különbség van. Az “iskolai standard” kínai nyelv mindkét változata azonban gyakran jelentősen eltér a regionális szokásoknak megfelelően beszélt mandarin nyelvjárásoktól, és egyik sem teljesen azonos a pekingi dialektussal. A Pǔtōnghuà és a Guóyǔ szókincsben, nyelvtanban és pragmatikában is van némi eltérés a pekingi dialektustól.
Az általánosan elfogadott standard létezése nem jelenti azt, hogy a mandarint ugyanúgy beszélik ezeken a különböző helyeken. Minden helynek, ahol mandarint beszélnek, megvannak a maga regionális dialektusai és akcentusai.
Vö. még
- Wikipedia:
- Wikipedia: Standard Chinese
- Wikipedia: Mandarin kínai
- Wikipedia: A kínai nyelv nemzeti sztenderdjeinek összehasonlítása